Kanári szigetek, a félreismert egzotikum - avagy a 22 fok, az orkán erejű szél és a két grillcsirke esete

És Te miként képzeled el a Kanári-szigeteket?

🌴

🌞 Egy drága, egzotikus úti célnak tűnik, amolyan megfizethetetlen luxushelynek, ahova csak a leggazdagabbak járnak nyaralni? Mindemellett úgy gondolod, ezeken a szigeteken mindig füllesztő a hőség, s amerre nézel, mindenhol csillogás és pazar gazdagság fogad majd? Micsoda tévhitek...

Az egész még tavaly áprilisban kezdődött. De lehet, hogy sokkal hamarabb. Elég mozgalmas és nehéz időszak volt mögöttünk, az a fajta, ahol igencsak megmutatkozik, kire lehet számítani a bajban.

Azt hiszem, egy kicsit a barátságunkat is ünnepelni szerettük volna az egyik jó barátnőmmel, amikor áprilisban, felfedezve az olcsó (30 ezer ft) retúrjegyeket Fuerteventurára, úgy döntöttünk, nincs idő tök(él)etlenkedésre, ott a helyünk a távoli Kanári-szigeteken. Miután izgatottan lefoglaltuk a jó árú utat, gyorsan feltérképeztük a szálláskínálatot is: vajon akad-e megfizethető hajlék egy ilyen egzotikus helyen, vagy a reptér ad majd otthont 5 napon keresztül, amit a szigeten fogunk tölteni? Gondolatban már el is terveztük, miként tesszük majd otthonosabbá a reptér tranzitját, s hogyan fogjuk megoldani a tisztálkodást a helyi mosdókban, azonban végül nem kényszerültünk semmi ilyesmire: az interneten meglepően olcsón, 8eu/fő áron sikerült reggelis(!) szállást foglalnunk egy helyi lakosnál, de hogy miként csináltuk, arról részletesebben később írok majd...

És hogy mégis mi mindent tartogatott #Fuerteventura szigete számunkra? Az, hogy rengeteg meglepetést, talán enyhe kifejezés, hiszen sok-sok nem várt fordulat színezte utunkat: június 4.-én, miután 5 óra repülőút fáradtan megérkeztünk, lelkiekben felkészülve a pazar pálmafás sétányok látványára és a laza 35 fokos hőérzetre, bevallom, kissé megdöbbenve ácsorogtunk a helyi buszmegállóban: bármerre néztünk, végtelen, holdszerű síkság terült el szemünk előtt, a finom, nyári fuvallat helyett pedig legalább 80 km km/órás szél süvített a képünkbe, s mindeközben volt vagy 22 fok.

Igen, olvastuk, hogy időnként erős széljárás jellemző errefelé, de mivel végtére is Afrika csücskénél helyezkedik el ez a sziget, úgy gondoltuk, a nagy forróságban kellemesen simogató lesz majd a beígért "szellő." Miután megvívtuk harcainkat az orkán erejű légáramlatokkal, s előbányásztuk bőröndjeink mélyéről a biztonság kedvéért bepakolt kiskabátokat, ,a helyi buszunk is megérkezett, így folytathattuk az utunk #Corralejo települése felé, ahol a szállásunk volt. Útközben azon viccelődtünk, ha ilyen hideg lesz végig, talán érdemes lehet egy helyi szoláriumot felkeresnünk, végtére is hogy fog az kinézni, ha hófehéren térünk majd haza egy mediterrán szigetről...

Hogy ennek ellenére miként sikerült másnap mégis grillcsirkévé égnünk és napszúrást kapnunk a legkevésbé sem tűző napon? Jó kérdés, mindenesetre itt szeretnék figyelmeztetni mindenkit: ne dőljetek be a hűvös hőérzetnek, az erős szélnek és a felhők mögé elrejtőző napocskának: iszonyúan fájdalmas tud lenni egy komoly leégés Afrika partjai mellett (de gondolom máshol is

).
Fájdalmas égési sérüléseinket egyébként El #Cotillo gyönyürű településén sikerült beszereznünk, ahol Baywatch stílusban flangáltunk a szépségesen vad partokon, megcsodálva a helyi szörfiskola tanoncait, s nem is sejtettük, milyen erősen meg lesz még a böjtje a napkrém nélküli strandolásnak. Estére azonban már akadtak sejtéseink, ugyanis nemcsak a bennünket körülvevő természet, hanem a testünk látványa is meglehetősen extrémmé változott: tűzpirosan, feldagadt arccal és felhólyagzott bőrrel, láztól remegve feküdtünk a szállásunkon, s fájdalmunkat helyi gyümölcsborokkal próbáltuk enyhíteni. Ez a módszer azonban nem tűnt eléggé hatékonynak, ezért másnap szállásunk jéghideg medencéjét vettük igénybe. Így amikor szerencsétlen szállásadónk kitekintett konyhája ablakán, elég érdekes látványba volt része: tetőtől talpig bebalzsamozva, fejünkön hatalmas törülközőturbánokkal róttuk a köröket körbe-körbe a tízfokos vízben, nagyokat feljajdulva egy-egy óvatlan mozdulatnál.

Mivel ezek után a kirándulás további részében komoly szenvedéssel járt a napocskával való találkozás, kénytelenek voltunk teljes védőfelszerelésben bejárni a sziget legszebb részeit: így történt, hogy a mesés Corralejo fehérhomokos dűnéit, illetve a hangulatos Caleta de Fuste elegáns strandját is több réteg öltözetben tudtuk csak megközelíteni, amivel, valljuk be, eléggé bizarr és mulatságos látvány lehetettünk a sok bikinis ember között. De azért pozitív oldala is volt szokatlan megjelenésünknek: egy alkalommal például gazdag arab mágnás lányainak néztek bennünket, és úgy sétálgathattunk egy luxusrezervátumban, hogy senki sem mert hozzánk szólni, netán kipenderíteni onnan minket.

Ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, s arra, miként kötöttünk ki kis híján egy helyi börtönben, illetve szívesen olvasnátok beszámolót Fuerteventura legszebb strandjairól is, jelezzétek kommentben, ha pedig tetszett a bejegyzés, s szeretnétek még hasonlókat, dobjatok egy lájkot.

Addig is jöjjön pár kép érkezésük napjáról, s arról, hogyan néztünk ki még ép bőrrel El Cotillo vadregényes partjainál, s miként változott meg öltözködési stílusunk az omniózus leégési kalandunk után.
Íme.